2012. szeptember 13., csütörtök

2011. október 30., vasárnap

szobakerékpározik és nézi az országházi közvetítést


kapcsolatod van a
megítélés démonával
rángatod a pulzusmérőt
az ellenállási fokozat állítót
verejtéked csillog mint a
befektetési arany
vinnéd már valamire
a digitális kijelzőn
a démon látja
hogy együgyű
megvesztegethetetlen
állandóságban fogsz
elpusztulni

egy időben tudtad
erre mit mondott
Forest Gump mamája
de a szobakerékpározás
sokat kivesz belőled
kezdve ott hogy
nem kerékpár
kerék sincs a kerékpáron
tehát rendben van ha
hajtasz és nem haladsz

2011. január 1., szombat

FalLAbDa

kinn múlott, hogy milyen tudás került
beléd? nem megfejthető, mint
a duzzadó levelek szexualitása.
azt hiszem elburjánzott rajtad az
ismeretlen,
mint elárvult halom nyíratlan füve.

*
merülőforraló, túrabakancs és akkor
belehabarodsz egy lányba, tőle
tudod meg, hogy még csak csütörtök van
és tiéd az összes kontroll:
elhagyhatnak és ó, el is hagynak.
még nem jelent sokat, hogy a beteljesedés
a leveleké: fákon lenge ringás.
repülés teszt és storyboard,
egy-egy kunsztot megtanulsz, mágiát,
ettől aztán végképp tiéd a világ,
hiszen az összes kontroll - tévedés.
futás és felülés, támaszt és feszít,
ízlésesen, mint a punci-pszichológus,
beképzeltség és vaskabát,
rockbandázás, fogalmad sincs, hogy
egy altatódal mekkora tudomány.
a meztelenség természete,
adrenalin-fröccs és egy gimislány.
futás és felülés, támaszt és feszít.
ki kasztingol itt?
pattogsz, mint elfelejtett színésznők.
hülyék ezek.

*
nem olyan összefüggő a tudás,
mint a repülőgép vezető álmodásos.
mert minden atom hiába tiéd,
az identitásod másé, mások szemében állsz
egymagaddá.
és dúlva-fúlva van minden főszerep,
altatódalokkal a feledés-homály.
illatos krémekkel maszatolsz, korfüggő,
30 körül párnádból kicsapnak az olajszármazékok,
onnantól mindig lesed, ha aszfaltoznak,
hogy egy kunsztot még megtanulj -
milyen trükkök takarják utad, álmaid.

2010. április 15., csütörtök

Madarak és giliszták

Madarak és giliszták
(Beeing cool isn't easy)

Észak felé nézett.

Egy földbeszúrt ásó
árnyékán látta az időt.
Csapongott. Milyen a
madárral ütközés?
Alkalmai nem voltak mindig
kihasználhatóak, de
úgy rendezte csontjait,
a világot, hogy tényleg ha
van újjászületés, akkor ő
tévelygő madár lesz.

Időről időre beleásott a földbe.
Ilyenkor nyugtalanabb lett. Óhatatan,
hogy ne vágjon ketté egy
gilisztát és még mindig nem
tudta mit mondjon: hogy bocs,
ő is csak egy fél és ki tudja
a másik fele hol reppel

2009. október 15., csütörtök

A megszólalás gyötrelme

Mindenki azt mondta, jövő fia
Hiába láttam – szörnyű maffia

Elv társak hizlalták – s demó nyafogott
Önkényes fagyban holddá fogyatkozott


Szüzek jöttek, a rontását akarták
Garanciát kértek tőle a szajhák

Szabad volt, de sohasem szabadult
Rátámadt a szél. Ennyin múlt a múlt

***

adhatta volna alább
és megtarthatná
ennyi március után
a tavaszt.

és ne érdekelné már,
hogy kilátszik belőle
egy összeeszkabált
heroikus mondat.